Sárvár. A történelem fényei és árnyai

Sárvár. A történelem fényei és árnyai

Sárvár történetében királyok, nemesek, polgárok egyaránt fontos szerepet játszottak. Ugyan minden település történetét szívesen kezdik az őskorban, folytatják a római korban, de mindezek inkább csak azt jelzik, hogy a hely már a régi időkben is biztosítani tudta emberek közösségének a megélhetést. A folyó, a gazdag erdő, a művelés alá vonható földek, az utak találkozása mind olyan tényező, mely hozzájárul ahhoz, hogy az évszázadok ne elfelejtsék, hanem egyre inkább gazdagítsák egy-egy falu, város történelmét. Szerencsés esetben pedig még az országos politikában is szerepet játszó család, főúr, arisztokrata hölgy is a várost választja lakhelyéül. Természetesen nem mindig felhőtlen a helyzet a vár ura és a város között, sőt nem egyszer a város fekvése miatt hadak is feldúlják, de a modern korba érve mindez már a történelem részévé válik és a múltat gazdagítja minden szépségével és nehézségével együtt. Sárvár esetében is hasonló a helyzet.

A modern kori város számos pontján találtak őskori leleteket, köztük érdekesek a kelta írásjegyekkel ellátott kerámiák, vagy a római korból fennmaradt emlékek, de Sárvár története inkább a középkorban kezdődik. A 13. századtól ugyanis folyamatosan lakják a várost. Az első adat a várral kapcsolatos, a király embere 1288-ban gyűlésre várja a megye embereit. Nehéz, harcokkal teli időszak ez, amikor a király tulajdonában álló vár a Károly Róbert uralkodásával kezdődő polgárháborús harcok egyik helyszíne lesz. Az uralkodó végül rendezi a helyzetet, ráadásul a város lakóinak kérésére megerősíti a korábban szerzett kiváltságokat. Igazi városi előnyök ezek, melyek hozzájárulnak Sárvár fejlődéséhez. A város maga választhatta meg bíráit, aki ezután döntött a vitás ügyekben. A gazdasági fejlődést szolgálta, hogy vámmentességet is adott a város kereskedőinak, akiknek így nem kellett településükön vámot fizetniük, azaz kedvező helyzetben voltak a helyi piacon. 

Sárvár. A történelem fényei és árnyai

Sárvár központja már ekkor a vár, melynek birtokosai az országos politikában is jelentős karriert futottak be. A magyar történelemből jól ismert nevek szerepelnek Sárvár múltjában, mint a Kanizsaiak, a Rozgonyiak, Nádasdyak, Draskovichok. A vár mindig is a város szívében volt, nem egy hegy tetején vagy a település szélén, hanem szinte a piac tőszomszédságában. Ma is központi szerepet játszik a sárváriak életében, természetes találkozóhelyük, a téli és nyári kulturális élet központja, nemzetközileg is ismert gyűjteményekkel rendelkező, egész évben nyitvatartó múzeum otthona. A kultúra támogatása különösen a 16. és 17. században volt fontos, amikor a Nádasdy család nemcsak az ország politikai életét határozta meg, hanem a kultúra támogatásával a török kori Magyar Királyság továbbélését is. Otthonra lelt itt protestáns lelkész (Dévai Bíró Mátyás), a harcokról tudósító vándorköltő (Tinódi Lantos Sebestyén), vagy a tehetséges és művelt Sylvester János. Utóbbi nemcsak iskolát létesített itt, hanem Sárvár nevét beírta a magyar művelődéstörténet aranykönyvébe is. 1541-ben, Buda elfoglalásának évében ugyanis az ő fordításában jelent meg Sárváron az Új Testamentum, amely az első magyar nyelvű könyv, melyet hazánkban nyomtattak.

Sárvár. A történelem fényei és árnyai

Természetesen nem volt mindig felhőtlen a viszony a vár és a város földesura, valamint Sárvár polgárai között. Az 1700-as években megtörtént az is, hogy nemcsak egy városi polgárt vertek meg a földesúr emberei, hanem magát a polgármestert is. A vita a pénz körül forgott, az úr nagyobb adót szeretett volna. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a királynak kellett közbeszólnia. Végük a Draskovichok inkább megváltak sárvári birtokaiktól. Az izgalmas időszak ezután is folytatódik, hiszen a várat egymás után többször eladják. Az új tulajdonosok közül a város története szempontjából is a legfontosabb a Habsburg ház modenai ágának képviselői. A 19. század beköszöntével, 1803-tól a vár birtokosa lett ugyanis a modenai herceg, Ferenc, aki 1846-ig négy évtizeden át egyben az észak-itáliai hercegség uralkodója is. A városképet ma is meghatározó épületeket ekkoriban emelték és a gazdasági élet fellendülésének alapjait is megteremtették. A kiegyezést (1867) követő gazdasági virágzás már a várat új tulajdonossal köszönti. A modenai hercegnő, Mária Terézia Dorottya szerelembe esett a bajor királyi herceggel, Lajossal. Utóbbi családja nem nagyon örült az új ismeretségnek, ezért az ifjú pár szinte úgy szökött Sárvárra. A város polgárai imádták őket és a szeretet kölcsönös volt. Lajos közben Bajorország királya is lett, aki így az utolsó bajor királyként hunyt el a sárvári várban 1921-ben. A két világháború között a család sokat tartózkodott a városban, sőt hercegi esküvőre is sor került. 

A gazdasági helyzet azonban nem mindig volt rózsás, ezért sokan kivándoroltak. Az egyik célpont Belgium lett, ahonnan sokan visszatértek. A hazahozott pénzből pedig egy új városrész is épülni kezdett. A Kertváros egyenes, egymásra merőleges utcái is mutatják a tervezettséget. A második világháború után a város egyik író szülöttje álmos poros kisvárosként írta le a hatvanas évek sárvári hangulatát. Nem volt igaza, az utak valóban porosak voltak, de a 19. század végétől működő Cukorgyár, a kisebb-nagyobb üzemek, vagy ma is finom falatokat kínáló húsfeldolgozó, a Pepsi üzem mind jelezte, hogy a város továbbra is része a gazdasági életnek. A rendszerváltást követően pedig a turizmusban foglal el jelentős helyet. A pihenést és felüdülést nyújtó fürdő, a múzeum, a fesztiválok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Sárvár évek óta a legjobban látogatott városok közé tartozik. A sárváriak pedig mint mindig örömmel várják vendégeiket. 

A sárvári gyógyvíz
Sárvár fejlődésében fontos szerepet kapott a természeti kincsre alapozott gyógy-idegenforgalom.
Ritkaságnak számít, hogy egy kisvárost kétféle gyógyvízzel ajándékozzon meg a természet, Sárvár ilyen!
A sárvári Nádasdy-vár
A sárvári vár ma elválaszthatatlanul hozzá tartozik a város látképéhez, sőt annak jelképe. A vár ura egyben a város ura is volt, de a királyok által többször megerősített kiváltságlevelek megfelelő lehetőséget adtak a város lakóinak érdekeik érvényesítésére.
Nádasdy Ferenc Múzeum
A sárvári múzeum egyedülálló dísztermével, gyönyörű szalonjaival, Magyarország első és egyetlen Huszár kiállításával várja vendégeit.
Séta a városban
Városunk több olyan épülettel, térrel, parkkal büszkélkedhet, melyek kiváló alkalmat teremtenek egy-egy jó sétához, akár nappal, akár az esti órákban.