Séta a városban

Szent László római katolikus plébániatemplom

Séta a városban

A több fázisban épült templom végső, ma látható formáját az 1927-ben befejezett átépítés és bővítés során nyerte el. Feltételezhető ugyan, de egyelőre nem bizonyított, hogy a XVI. században is már templom állt ezen a helyen, azonban későbbi írásos források alapján feltételezhető egy protestáns fatemplom megléte. Nádasdy III. Ferenc miután 1643-ban visszatért a katolikus, birtokain templomok építésébe vagy felújításába kezdett. 1645-ben kezdte meg a sárvári felújítását, azonban a XVIII. század eleji tűzvészek miatt a belső felszerelés elenyészett, és csupán a falak maradtak meg. Az épület felújítására csak három évtized múltán került sor 1732-ben. A felszereléséről a különböző vizitációk, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek számolnak be. Ezekből ismerjük a templom három harangját, a különféle orgonákat, illetve azt is, hogy a főbejárata a nyugati oldalon volt. A keleti oldalra rátapadó szentélyt 1926-ban elbontották, és ekkor alakították ki a mai bejáratot. Itt láthatták a falfreskón a hívők Szent László lovon ülő alakját. Az utolsó nagy átalakítás során, melyet többen is elleneztek, lényegében a régi épület minden jellemző elemét eltávolították. A ma látható freskókat Z. Soós István készítette 1938/39-ben. A képek témája a névadó, Szent László király életének ábrázolása mellett magyar szentek és bibliai jelenetek.

Evangélikus templom

Séta a városban

A ma látható templom az 1794-ben emelt épület alapjain épült fel. Építése II. József türelmi rendeletéhez kapcsolódik, melynek kibocsátása után lehetőség nyílt az evangélikusoknak is templomok, iskolák emelésére. A Sárváron felépített templom haranggal és orgonával is rendelkezett. 1829-ben azonban a várost is sújtó tűzvész során leég az evangélikusok épületegyüttese is. Az újjáépítést 1834-ben kezdték meg, építőmestere a néhány évvel korábban Sárváron letelepedett Geschrey Sámuel volt. A felépített templomot bővítették, melynek során a hívők nagyobb számának befogadására alkalmas két oldalkarzatot emeltek. A templom ma is őrzi klasszicista formáját.

Az egykori Korona Szálló

Séta a városban

Ma az épület magántulajdonban áll, de érdemes rövid ideig megállni előtte. Az épület korai története bizonytalan, de egyes források szerint már 1818-tól szolgált vendéglőként és szállóként. Eredetileg Szalmakocsmának nevezték, majd ismeretlen idejű átépítése után kapta ma is használt elnevezését a bejárat fölé elhelyezett címerről. A szálló falai az aktív városi köz-, és kulturális élet tanúi voltak a XIX. század utolsó évtizedeiben, és a következő század elején.

Városháza

Séta a városban

Az egykori piacteret (ma: Kossuth tér) délről lezáró épületet 1878 és 1882 között építették, tervezője Geschrey Lajos volt. Az egyemeletes épület díszítése, az ablakok feletti szemöldökpárkányok kellemes benyomást tesznek szemlélőjére. A déli oldalon látható erkély eredetileg nem volt az épület része, azt a XX. század elején építették a Városházához. Az itt látható harangok szép dallamait naponta több alkalommal hallgathatják mindazok, akik ellátogatnak ide.

Az első Takarékpénztár épülete

Séta a városban

Az 1891-ben épített egyemeletes, városi hangulatot árasztó épület adott otthont a város első pénzintézetének. Az építés évét és az épület célját a nagy kapualj műkőburkolatába bevésett évszám és az EST betűk jelzik. Az L-alakú, sarki épület tervezőjét nem ismerjük. A XX. század első évtizedeiben a földszinti részen több boltban kínálták portékáikat a sárvári kereskedők.

Kálvária kápolna

Séta a városban

A hegyközségi Kálváriával kapcsolatos első adatok a XVIII. század ötvenes éveiből származnak, miszerint egy épülő templomról van szó. A Sárvárról a fürdő felé kivezető úttól jobbra fekvő dombon, az Úr-hegyen található épület oltár festett fa szoborcsoportja a keresztre feszített Jézus Krisztust ábrázolja a kereszt tövében érzelemdús testtartásban Szűz Máriával, Magdolnával és Szent János apostollal. A szentély falára felfüggesztve a két lator kereszttel ábrázolt alakja kíséri a jelenetet. 1907-ben készült az a Piéta-szobor, melyet egy falmélyedésben helyeztek el. A Kálvária-templomot körülvevő falhoz épített Passió jeleneteket 1977-ben Horváth Marietta faragta.

A sárvári gyógyvíz
Sárvár fejlődésében fontos szerepet kapott a természeti kincsre alapozott gyógy-idegenforgalom.
Ritkaságnak számít, hogy egy kisvárost kétféle gyógyvízzel ajándékozzon meg a természet, Sárvár ilyen!
Sárvár. A történelem fényei és árnyai
Sárvár hazánk egyik kedvelt, nagy múltú fürdőhelye. Nyugat-Dunántúl szívében, gyönyörű természeti környezetben, a Rába völgyében, a Kemeneshát dombjai között fekszik.
A sárvári Nádasdy-vár
A sárvári vár ma elválaszthatatlanul hozzá tartozik a város látképéhez, sőt annak jelképe. A vár ura egyben a város ura is volt, de a királyok által többször megerősített kiváltságlevelek megfelelő lehetőséget adtak a város lakóinak érdekeik érvényesítésére.
Nádasdy Ferenc Múzeum
A sárvári múzeum egyedülálló dísztermével, gyönyörű szalonjaival, Magyarország első és egyetlen Huszár kiállításával várja vendégeit.